Am E7
Vannak idők, mikor menni kell
Dm E7
Mikor feltűnik a ház falán a jel
Am E7
Nem volt már egészen fiatal
Dm
És most úgy érezte,
E7
majdnem belehal
F
Mikor a sínek mellett állt
Dm
egy hajnalon
F E7
Azon a százéves pályaudvaron
Am C
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
Dm E7
Ez a föld már nem az én otthonom
Am C
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
Dm E7
De a szívemet örökre itthagyom
E7 Am \
De a szívemet örökre itthagyom
Az utcákon a gyűlölet vonult
És a láthatáron felizzott a múlt
S ő tudta jól, hogy most
már menni kell
Mert mindig ugyanúgy kezdődik el
És a sínek mellett állt egy hajnalon
Azon a százéves pályaudvaron
Elbúcsúzom, elbúcsúzom...
Am E7
Nagy volt a zaj a pályaudvaron
Am Dm
S mintha már ott állt volna rég
Am C
És mint egy film, egy régi film
Dm E7
Oly ismerősnek tűnt a kép
Elbúcsúzom, elbúcsúzom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése