F#m E Hm
Talán eltűnök hirtelen,
D E
akár az erdőben a vadnyom.
F#m E Hm
Elpazaroltam mindenem,
D E
amiről számot kéne adnom.
F#m E Hm
Már bimbós gyermek-testemet
D E
szem-maró füstön száritottam.
F#m E Hm
Bánat szedi szét eszemet,
D E
ha megtudom, mire jutottam.
D
Korán vájta belém fogát
E
a vágy, mely idegenbe tévedt.
D
Most rezge megbánás fog át:
E
várhattam volna még tiz évet.
Dacból se fogtam föl soha
értelmét az anyai szónak.
Majd árva lettem, mostoha
s kiröhögtem az oktatómat.
Ifjúságom, e zöld vadont
szabadnak hittem és öröknek
és most könnyezve hallgatom,
a száraz ágak hogy zörögnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése