Jersy M. kérésére itt ez a dal is :) Nem is
fűzök hozzá sok mondandót. A bevezető szólócskát úgy írtam le, ahogyan Musztyék
szokták. Szóval a húr neve, és utána a bund száma amit lefogunk. Na de itt
vannak a hangok is, ha netán valakinek úgy könnyebb:
(C-F---C-G---A-F-G---A-A#-C).
Szépen bele lehet olvasztani az akkordokba
egy kis dallamjátékkal, így szép intrót csinálhatunk belőle. Alkalom adtán,
majd készítek pár varriációt róla TABban.
F
C Gm C
(h1-e1—h1-e3—e5-e1-e3---e5-e6-e8)
F C Dm Am
Van
az úgy, hogy éjszaka nem jön az álmok évada,
A# F D#
C
Csak
a csend ölel át idebent.
F C Dm Am
Van
az úgy, hogy elkísér, különös érzés benned él,
A# F Gm C
Nem
is új, mégis más ragyogás.
Refrén:
Dm / Am /
Kikötők, azok a rég volt szép idők, üzen a
part,
A# F Gm C
Nyugtalan vérem hajt feléd oly rég.
F C Dm Am
Van
az úgy, hogy én vagyok, akiben minden felragyog,
A# C F /
Ami
volt, s így dalol, szabadon.
D# /
G / D#
/ C /
Talán
- mint az óceán - végtelen - ez a szerelem.
F C Dm Am
Van
az úgy, hogy visszatérsz, ahonnan indulni is félsz,
A# F D# C
Ha a
múlt megkísért utadon.
F C Dm Am
Voltak fák, csillagok, voltak arcok, lábnyomok,
A# F Gm C
Ne
tagadd, megmaradt, ami fáj.
REFRÉN x2
Fm D# C# / D# C# C /
F C Dm Am
Van
az úgy, hogy visszatérsz, ahonnan indulni is félsz,
A# F D#
C
Ha a
múlt megkísért utadon.
F C Dm Am
Hisz
voltak fák, csillagok, voltak arcok, lábnyomok,
A# C Dm
/
Ne
tagadd, megmaradt, ami fáj.
Gm C
Am Dm Gm C
/
Igen,
így maradt, örökké végtelen ragyogás nélküled..
F /
A
szerelem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése