Az eredetileg Koncz Zsuzsa által énekelt régi (1969) dalt,
Oláh Ibolya előadásában akkordoztam fel. Nem fér hozzá kétség, mintha neki
írták volna Bródy-ék ezt a dalt évtizedekkel korábban. Ezt a dalt senki sem
kérte eddig, de azt hiszem, hogy szomorú esős napokon, mindenki szívesen elgitározza…
A / D / A /
A E / D / A
/
Volt egyszer egy lány, aki nem volt elégedett.
Volt egyszer egy lány, aki nem volt elégedett.
/ E /
D A
Igen, volt egyszer egy fekete lány, mindig újat keresett.
E / H A E H
Talán kevés volt a fény, de semmit nem talált.
Igen, volt egyszer egy fekete lány, mindig újat keresett.
E / H A E H
Talán kevés volt a fény, de semmit nem talált.
E
/ H A E
H
Miért figyelt volna fel, a közömbös világ.
Miért figyelt volna fel, a közömbös világ.
D / A /
S egyszer ráesett egy fénysugár,
S egyszer ráesett egy fénysugár,
D / A /
és a lány azóta színpadon áll.
és a lány azóta színpadon áll.
E / A /
És énekel a rohanó világról,
E / A /
a városba került vidéki lányról,
a városba került vidéki lányról,
E / H A
és boldog lesz talán.
E / A(F#m) /
És énekel a kiábrándultságról,
és boldog lesz talán.
E / A(F#m) /
És énekel a kiábrándultságról,
E / A
/
az alkohol csalóka mámoráról,
az alkohol csalóka mámoráról,
E / H A
és boldog lesz talán.
Volt egyszer egy lány, aki néha sírva fakadt.
Igen, volt egyszer egy fekete lány, nem tudom, hogy mit is akart.
Talán átölelni mindent, mindent, ami szép.
Talán megmutatni azt, hogy nem hiába él.
S egyszer ráesett egy fénysugár,
és a lány azóta színpadon áll.
És énekel az ezüstszínű tóról.
A kételkedő, hajnali lányról,
és boldog lesz talán.
És énekel a néma szerelemről.
A lassuló, és gyorsuló időről,
és boldog lesz talán.
és boldog lesz talán.
Volt egyszer egy lány, aki néha sírva fakadt.
Igen, volt egyszer egy fekete lány, nem tudom, hogy mit is akart.
Talán átölelni mindent, mindent, ami szép.
Talán megmutatni azt, hogy nem hiába él.
S egyszer ráesett egy fénysugár,
és a lány azóta színpadon áll.
És énekel az ezüstszínű tóról.
A kételkedő, hajnali lányról,
és boldog lesz talán.
És énekel a néma szerelemről.
A lassuló, és gyorsuló időről,
és boldog lesz talán.
C#
F# / H /
És énekel, ha elborult az ég.
És énekel, ha elborult az ég.
F# / H /
A
messzi útra tévedt kedvesért,
F# / C# H
és
boldog lesz talán.
F# / G#m /
És énekel, ha fel kelt a nap reggel.
F# / G#m /
És énekel, ha fel kelt a nap reggel.
F#
H
Ha váratlanul jó barátja jött el,
Ha váratlanul jó barátja jött el,
F#
C# F# H
ki
újra rá talál.
(mégegyszer a versszakot rádúdolja)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése