Jó kérdés, hogy érdemes-e a dalt egyszerűsíteni alap akkordokra, vagy neki állni megtanulni a dalt úgy ahogy van. Aztán megsajnáltam a sok kezdő gitárost - hiszen egy kedves dalról van szó - és ám legyen, a különben sem túl nehéz dalt, könnyen kísérhetővé alakítottam. Akik pontosabban szeretnék megtanulni a dalt, azok megtalálják a tabot is. De azért az alapot ami végig követi a dalt iderakom. Jó gyakorlást!
Am F - G - Am
Túl gyorsan és túl korán talált rá az élet,
Am F - G - Am
Adott, amit adhatott kevés jót és szépet.
Am F - G - Am
Szürke volt a hétköznap, szürke volt az ünnep,
Am F - G - Am
Hosszú évek múltak így, gyakran rá sem néztek.
A hajnalok már vártak rá, kibontott kócos hajjal,
El nem mondott szavakkal, sok-sok rejtett vággyal.
Tudta jól, nem értették, soha nem szerették,
Szíve mélyén vak remény, de ha elment, nem keresték.
Refrén
C G
Mint amikor a gyermekek sírnak,
Am E
Ha éjjel rossz álmot látnak,
C G
Belül úgy izzik a bánat.
Am E
Az emlékek csendben fájnak,
C G
Mint amikor sebektől vérzel,
Am E
De irgalmat nem kérsz mégsem.
C G
Belül úgy hordod a múltat,
Am E
Bármi volt nem tagadtad,
F G Am C
Törött és tépett szárnnyal, magányos angyal.
Egy téli reggel indult el, hívták a messzi fények,
Nem hagyott itt semmi mást, csak néhány rossz fényképet.
Más világ most, ahol él, más a szó és más a fény,
Tavasz, ősz, nyár és tél nélküle fúj itt a szél.
Am F - G - Am
Túl gyorsan és túl korán talált rá az élet,
Am F - G - Am
Adott, amit adhatott kevés jót és szépet.
Am F - G - Am
Szürke volt a hétköznap, szürke volt az ünnep,
Am F - G - Am
Hosszú évek múltak így, gyakran rá sem néztek.
A hajnalok már vártak rá, kibontott kócos hajjal,
El nem mondott szavakkal, sok-sok rejtett vággyal.
Tudta jól, nem értették, soha nem szerették,
Szíve mélyén vak remény, de ha elment, nem keresték.
Refrén
C G
Mint amikor a gyermekek sírnak,
Am E
Ha éjjel rossz álmot látnak,
C G
Belül úgy izzik a bánat.
Am E
Az emlékek csendben fájnak,
C G
Mint amikor sebektől vérzel,
Am E
De irgalmat nem kérsz mégsem.
C G
Belül úgy hordod a múltat,
Am E
Bármi volt nem tagadtad,
F G Am C
Törött és tépett szárnnyal, magányos angyal.
Egy téli reggel indult el, hívták a messzi fények,
Nem hagyott itt semmi mást, csak néhány rossz fényképet.
Más világ most, ahol él, más a szó és más a fény,
Tavasz, ősz, nyár és tél nélküle fúj itt a szél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése