E A E
1. Hogyha unod már a szobád négy falát,
E A H7
Hogyha unod már az utcátok zaját,
E E7 A E
Hogyha unod már a szomszéd kedvenc rezesbandáját,
A E H C#m H7 E
Menj el, menj el, menj el!
2. Hogyha elég volt a söntés söréből,
Hogyha elég volt egy asszony kegyéből,
Hogyha elég volt a hatvanhárom kopott lépcsőből,
Menj el, menj el, menj el!
3. Ha már nem bocsátasz meg, ha bántanak,
Hogyha szeretnéd, hogy megbocsássanak,
Hogyha akarod azt, hogy hiányozz és visszavárjanak,
Menj el, menj el, menj el!
4. Hogyha üres már a szombat délután,
Hogyha hazaballagsz már a meccs után,
Ha már elsápadt a plakátarc a házad tűzfalán,
Menj el, menj el, menj el!
5. Hogyha megunták az összes arcodat,
Hogyha szeretnéd, hogy megcsodáljanak,
Hogyha arra vársz, hogy tárt karokkal visszavárjanak,
Menj el, menj el, menj el!
6. Hogyha rosszkedvű már minden ébredés,
Ha a megszokástól minden túl kevés,
Hogyha boldog akarsz lenni, mikor újra visszatérsz,
Menj el, menj el, menj el!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése